DENOBULÁN

Technikailag fejlett faj az Alfa kvadráns béli Denobula bolygóról. A Denobulánok 2151-óta érintkeznek az Emberekkel amikor is egyik orvosuk a Földön dolgozott. A Denobulánok könnyedén felismerhetőek a Kardassziaiakéhoz hasonló csontkinövésükről a homlokukon illetve a gerincoszlopuk hasonlóan a Klingonokéhoz jól látható. Valószínűleg hasonlóan a Kardassziaiakhoz az ő őseik is hüllők voltak. Szinte mindegyikük barátságos és társaságkedvelő, igen érdeklődőek a más kultúrák, szokások iránt illetve szeretnek idegen fajokkal találkozni.

A Denobulánoknak igen komplex párosodási szokásaik vannak beleértve a periodikus szaporodási ciklusukat is. A legtöbb Denobulánnak több felesége van és ezeknek a feleségeknek is több férjük van.  Ez azt eredményezi hogy egy Denobulán akár több tíz másikkal is rokonságban állhat.

Néhány száz évvel ezelőtt a Denobulánoknak is voltak az emberekéihez hasonló filmjeik de ezek elvesztették a jelentőségüket amikor rájöttek hogy a valós világ sokkal szórakoztatóbb. A Denobulánoknak vannak néhány a kívülállóknak szokatlannak tűnő szokásaik ilyen a már említett komplex párválasztási szokás is. Ezeknek a szokásoknak a megismeréséhez mindenféleképpen ajánlott egy Denobulán is. A Denobulánok általában szégyellősek már a legkisebb mértékű levetkőzés mások előtt is kellemetlen a számukra bár ha egyedül vannak akkor jobban szeretnek meztelenül lenni.

1851-körűl a Denobulánok hosszú ideig tartó háborút vívtak az Antariánokkal. A két faj között viszont még a 2150-es években is ellentétek feszültek. Az Antariánok mindenért a Denobulánokat okolták és a békés együttélésről nem is akartak hallani inkább a két faj kerülte egymást. A két faj képviselői gyermekeiknek a másik fajról rémtörténeteket mesélt és a gyűlölésére tanította. Volt olyan Denobulán és Antarián aki életében nem is találkozott a másik faj képviselőjével. Ennek valószínűleg az lehetett az oka hogy a Denobulánok nem sokkal az utolsó háború után nagyon hamar lezárták a múltat.

A Denobulánoknak nagyon kicsi az alvásigényük de minden évben hat napra hibernációs állapotba vonulnak ez az éves áttelelés amelynek az időtartama valószínűleg régebben hosszabb volt. Amikor stressz-hatás éri őket akkor egyfajta védelmi mechanizmusként az arcukban lévő légzacskók felpumpálódnak és így az arcuk mérete a kétszeresére növekszik ennek a célja a támadó elijesztése.