BA'KU ÉS SON'A

A Ba’Ku-k egy talányokkal teli nép. A szülőbolygójuk ismeretlen, de valószínű hogy a Föderáció határain túl található. Úgy 350 évvel ezelőtt a Ba’Ku-k kontroláltan és gyors technikai fejlődés periódusába léptek, és az önmegsemmisítés határára értek. Egy csoportjuk elhagyta a szülőbolygót félve a katasztrófától. A többiek – félve a megismétlődő hibáktól – egy új filozófiát kezdtek követni, mely majdnem teljes mértékben mellőz mindenféle technológiát. Hiszik, hogy ha egy gépet építenek egy ember munkájának elvégzésére, akkor az emberi élet minősége lesz rosszabb.

200 év óta a Ba’Ku társadalom tovább élt ebben az iparosodás előtti állapotban; ennek ellenére úgy 2270 körül fiatal Ba’Ku-k csoportja megpróbálta átvenni az irányítást a település felett. Azt tervezték, hogy visszatérnek a fejlett technológia korába, hogy újra űrutazó faj legyenek. Tervük hamar megbukott és száműzték őket egy hajóban, amit kifejezetten erre a célra építettek.

Son’A-nak nevezték el magukat és a száműzött Ba’Ku-k több mint 50 évet töltöttek egy technológiailag fejlett kultúra felépítésére a Föderáció határain kívül. 2320-ban meghódítottak két másik fajt és beépítették őket a társadalmukba, mint munkás réteg, hogy segítségükkel meghatározó erő legyenek a quadránsban. 1370-re a Son’A flotta elérte a 200 hajót. A galaktikus hírük nem éppen a legjobb volt – más fajok lenézése és leigázása miatt, de azért is mert subtér fegyverekkel szerelték fel a hajóikat. Hosszú ideig a Föderáció elutasította a kapcsolatfelvételt a Son’A-val de a Dominioni háború megkezdte után rájöttek, hogy a Son’A képes Ketracel-t nagy mennyiségben előállítani. A Föderáció sörgőssen lépéseket tett, hogy elszigetelje a Son’A-t a Dominiontól és szövetségre lépjenek velük. Tárt karokkal fogadták őket.

Ennek ellenére a SON’A-nak volt egy nagy problémája; a Ba’Ku bolygó különleges környezete nélkül az eredeti generáció kezdte elérni természetes életének végét. Hogy halhatatlanok legyenek, a vezetők úgy döntöttek, hogy vissza vegyék azt ami egyszer már az övék volt. Nem sikerült a Föderációt közvetlenül kijátszani, ezért kihasználva az alkalmat szövetségre léptek velük. Mikor is megtudták, hogy a Föderáció már felfedezte a Ba’Ku települést, a Son’A felkereste a Föderációt, hogy megoldást kínáljon a Ba’Ku puzzle-re; nagy koncentrációjú metafázisos sugárzás a bolygó gyűrűjéből folyamatosan regenerálja a bolygó lakóinak genetikai struktúráját. Eltitkolva a viszonyukat a Ba’Ku-hoz a Son’A épített egy hatalmas orbitális szerkezetet, hogy begyűjtse ezt a sugárzást. A kilátások a következők voltak; új gyógyítási lehetőségek, a sugárzás billió lényt gyógyítana meg. De a gyűjtési folyamat isometrikus reakciót indítana el a gyűrűben, elpusztítva minden életet a felszínen.

Természetesen, a Föderáció elutasította ezt a lehetőséget, mivel ez ellenkezett az elsődleges irányelvvel. De beleegyezett, hogy létrehozzanak egy megfigyelő állomást a felszínen hogy tovább tanulmányozzák a Ba’Ku-t és a környezetet. Világossá vált a Föderáció számára, hogy a Ba’Ku nem primitív faj, hanem képes az űrutazásra és ismerik a warp hajtóművet is. Ez az elsődleges irányelv ismeretében megkönnyítette a dolgukat a Ba’Ku-val és beleegyeztek a Son’A terv végrehajtásába. Az egész Ba’Ku populáció 600 fő volt és mind egy kis helyen éltek. A Föderáció létrehozott egy lakóhelyükkel megegyező vidéket egy másik bolygón és építettek egy hajót, amely képes volt átszállítani a Ba’Ku-t a tudtuk nélkül. A terv terv kivitelezése előtt nem sokkal Picard kapitány és legénysége és nyilvánosságra hozta a tényt, hogy a Son’A és Ba’Ku ugyanaz a faj. A Föderáció beszüntette a terv végrehajtását és vizsgálat kezdődött. A terv kudarca után, miszerint a Ba’Ku-t átköltöztetik pár Son’A visszatért a szülőhelyére. A többiek tovább folytatták magányosan. A Föderáció tanácsa folytatja a vizsgálatot.