A 2360-as években erősödő romulán aktivitás és a Borg fenyegetése válaszra késztette a Csillagflottát; ezen projektek egyike az új kvantumtorpedó. Habár elméletileg nincs felső határa az anyag/antianyag torpedórobbanófej méretének, a 25 izotonnánál nagyobb erejű robbanófejek túl nagyok és nehezek ahhoz, hogy igazán hatékony fegyverek legyenek. A Csillagflotta egy olyan robbanófejet akart kifejleszteni, amely akár 50 izotonnánál nagyobb tűzerőt képvisel, és a fegyver hatékonysága sem csökken.

A Csillagflotta kutatói a fejlesztést a nullpont energiarendszer irányába folytatták. A kezdeti tesztek még negatív energiaegyenleget eredményeztek - több energia kellett a nullpont reakció elindításához, mint amint a reakció végül kitermelt. Ezt a problémát végül legyőzték, és sikerült felrobbantani egy 52.3 izotonnás kvantumtorpedót a Grommbridge 273-2A gyárnál.

Az eszköz működés közben egy 11-dimenziós téridő membránt hoz létre, amely egy füzérré csavarodik fel. Ez az eljárás rengeteg szubatomikus részecskét hoz létre, majd egy robbanás formájában nagy energiát képes felszabadítani.

Az elkészített torpedó mérete hasonló a standard fotontorpedóéhoz, és egy sűrített tritánium és duránium hab vázból áll, amit egy ablatív réteg és egy sugárzásnyelő polimer bevonat vesz körül. Maga a robbanófej egy nullpont-mező reaktorkamrából áll, amely egy könnycsepp alakú rodínium ditellenit kristályból készült, és szintetikus neutronium és dilítium burok veszi körül. Ehhez egy nullpont indító csatlakozik; az indító egy elektromágneses egyenirányítóból, egy hullámvezető szálból, egy szubtérmező-erősítőből és egy kontinuumtorzító sugárzóból készül. A sugárzó hozza létre a tényleges szűkítő mezőt egy kúp alakú szegből 10^-16 méter hosszan a torpedó orrán.

A nullpont indító egy 21.8 izotonna erejű fejlesztett fotontorpedó robbanásából szerez energiát. Az anyag/antianyag reakció négyszer zajlik le egy standard robbanófejnél; a robbanás energiáját átvezetik az indítón 10^-7 másodperc alatt, ez feltölti a sugárzót, amely egy feszültséget hoz létre a vákuum tartományában. Amint a vákuum membrán 10^-4 másodperc alatt kifeszül, egy min. 50 izotonnának megfelelő energiapotenciál jön létre. Ez az energia 10 ^-8 másodpercig a reaktorkamrába kerül, és innen engedik ki a kamra falának irányított "hibájának" eredményeként.

A kvantumtorpedó meghajtó és irányító rendszerei is fejlettebbek egy standard fotontorpedóéhoz képest. A számítógépes rendszer bioneurális gélcsomagokon alapszik, hatékonyabb adatátvitelt és irányítási képességet eredményezve.

Egy kvantumtorpedó előállítása kezdetben nehezen ment, mivel sok olyan részből áll, amely nem replikálható. Ennek eredményeként a kvantumtorpedót csak viszonylag kevés hajóra telepítették. Miután ezt a problémát is sikerült megoldani, a kvantumtorpedó már egyre szélesebb körben válik bevethetővé.

A kardassziaiak is létrehozták a kvantumtorpedó egy verzióját, amivel a Csatahajó típusú hajóikat szerelték fel. Kiderült, hogy a fejlesztés közben az Obszidián Rend egy ügynöke lemásolta és kijutatta a Csillagflotta kvantumtorpedójának terveit. A kardassziaiak állítólag komoly problémákkal szembesültek a kvantumtorpedó gyártása során, és a torpedóik jóval kisebb erejűek lettek a Csillagflotta modelljeinél. Ennek eredményeként a Hadvezetés úgy döntött, hogy a kvantumtorpedó nem megfelelő arra, hogy a flotta fő torpedófegyverzete legyen, és kis hatótávolságú védelmi rendszerként kezdték használni.

A kardassziaik közben igyekeztek fejleszteni a kvantumtorpedójukon, de a klingonokkal vívott háborúban sok kutató- és gyártóközpontjuk megsemmisült, a legtöbb a személyzettel együtt. Habár a részletek nem világosak, úgy tűnik, hogy a kardassziaiak kénytelenek voltak abbahagy e fegyver gyártását.

A legtöbb kvantumtorpedó-indító a fotontorpedó-indítók egyszerű változata. Az első modell a pulzálótüzelésű-vetőcső kvantumverziója volt a Defianton, amely másodpercenként egy torpedót volt képes kilőni. A Sovereignen jelent meg a kvantum robbanótüzelésű-vetőcső - a 4-es típusú foton robbanótüzelésű modell változata.

Szintén a Sovereignen jelent meg a gyorstüzelésű torony; ennek segítségével a célpont közvetlenül lőhető, nem kell a kilövés után irányítani - ezzel sikerült lecsökkenteni a kis távolságban lévő célpontok elleni torpedók repülési idejét. A Sovereign tornya másodpercenként 4 torpedót képes kilőni, ezzel gyorsabb, mint bármelyik torpedóvető.